Hazánkban háromféle egérrel találkozhatunk.
Az ember környezetében leggyakoribb a házi egér. Ennek vadon élő rokona a mezei egér, és a kettő kereszteződéséből származik a güzüegér, amely szintén az ember közelében él.
Minket a házi- és a güzüegér érdekel. A sárgás-szürkés-feketés színű házi egér 8-10 cm. hosszú, ugyanekkora farokkal, míg a güzüegér valamivel kisebb, szürkés színű, és a farka rövidebb a testénél. Az egerek a legszaporább emlősök közé tartoznak, ha megfelelőek a körülmények és a hőmérséklet egész évben szaporodnak, egy nőstény egérnek akár ezer utóda is lehet évente, mivel a kölykök már 2 hónaposan ivarérettek.
Egy egér képes 5-6-szor kölykezni egy év alatt. Ha van az egérfészek közelében megfelelő mennyiségű táplálék, és zavaró tényező nincs, hihetetlen gyorsan el tudnak szaporodni. Fészkeiket növényi maradványokból, rongyokból, papírhulladékból építik ki. 2-4 évig élhetnek, ám csak teljesen ideális körülmények közt. A többség jóval hamarabb elpusztul. Hallásuk kitűnő, minden kis zajra felfigyelnek, és csak a legnagyobb csendben, főleg éjszaka keresik az élelmet. Gyorsan futnak, másznak, egyensúly érzékük kitűnő, ugrani, sőt úszni is jól tudnak.
Furcsa módon a szaglóérzékük gyengébb, mint többi érzékszervük, mégis ezt használják a táplálék felkutatására, párkeresésre és tájékozódásra is. Fészkelésüknél a legfontosabb szempont, hogy zavartalan helyen legyenek, ha gyakran megzavarják őket, szaporodásuk teljesen leáll, és kénytelenek elmenekülni.
Kíváncsi természetűek, ami gyakran végzetes számukra. Tűrőképességük nagyon magas, annyira bírják a hideget, hogy gyakran hűtőházakba is befészkelnek hosszútávra, ha van ott élelem.
A házi egér úgy alakítja ki a fészkét, hogy az, az épületek falai mentén –lehetőleg- belül-legyen. Előszeretettel költözik be lyukakba, vagy a sarkokba felhalmozott lomok alá, olyan helyekre, ahol nem zaklatják. Nem jár be nagy területeket. Azt szereti ha 1-2 méter sugarú körben megtalálja a számára fontos élelmet, megfelelőek az életfeltételek és így leélheti egész életét egy ilyen kis helyen. Mindenevő, tehát a növényi és állati eredetű hulladékot egyaránt szívesen fogyasztja. Naponta 5-10 g. élelemre van szüksége, a vízigénye nagyon kicsi. Általában behurcolással kerül a lakóhelyünkre, raktárakba, üzletekbe 
csomagolóanyagokba rejtőzve. Ilyen szempontból jelentős kockázata van a nagy mennyiségű csomagolt élelmiszernek.
A güzüegér a szabadban él, levélkupacok, szénabálák, fák gyökerei az otthona. Ha eljön a tél, táplálék után kutatva felkeresi a kertes házakat, raktárakat és oda költözik be, ott alakítja ki a fészkét, és onnantól ugyanúgy él mint a házi egér, csak valamivel nagyobb az akció-rádiusza. Amíg a szabadban él, füvet, gabonaféléket, növényi részeket és rovarokat eszik, de amint zárt térbe költözik rögtön áttér a házi egér által is fogyasztott élelemre.
Jogszabályok
18/1998(VI.3.)NM rendelet 4. számú melléklete:
A rágcsálók megtelepedésének és elszaporodásának megelőzéséről gondoskodni kell:
a) az egészségügyi intézményekben,
b) a települési szilárd hulladékot, illetve települési folyékony hulladékot ártalmatlanító telepeken és a csatornahálózatban,
c) az állattenyésztő és állattartó telepeken, városi területen fenntartott istállókban, állatkertekben,
d) a szerves ipari nyersanyagokat (bőr, csont stb.) feldolgozó vállalatok üzemi területén,
e) romépületben, nagyobb épületbontások és építkezések területén,
f) a folyó- és állóvizek, nyitott szennyvízlevezető árkok lakott területen fekvő patkányjárta partszegélyein,
g) a folyami és tóparti kikötőkben, vasúti pályaudvarokon, repülőtereken,
h) az élelmiszerek és italok előállítására, tárolására, szállítására szolgáló helyeken (üzemekben,
üzletekben, raktárakban stb.),
i) a vendéglátó-ipari és közétkeztetési egységekben,
j) a piacokon és a vásárcsarnokokban gondoskodni kell.
Ennek érdekében a feltüntetett helyeken évente két alkalommal rágcsálóirtást kell végezni.
Profeszionális rágcsáló, kártevő és rovarirtás - kérje ajánlatunkat >>>
